01
Hőtermelő
Kazán, hőszivattyú vagy más hőforrás.
Fűtésrendszer · csőhálózat · hidraulika és üzembe helyezés
Fűtésrendszer kiépítése új központi vízfűtési rendszer csőhálózattal, hidraulikával, hőleadókkal és szabályozással
Új építésű ingatlan komplett fűtésrendszerét kell kiépíteni, teljes felújításnál cserélné a régi csőhálózatot, vagy új kazán / hőszivattyú mellé új hőelosztási rendszert szeretne?
Egy új fűtésrendszer kiépítése nem a csővezetékek nyomvonalával kezdődik. Először a helyiségek hőigényét, a hőleadók típusát, a szükséges rendszerhőmérsékletet és térfogatáramot kell meghatározni. Ezekből következik a hálózat, a szivattyúzási feladat, a szabályozás és a beszabályozás.
A fűtésrendszer nem csőhálózat. A csőhálózat csak az út, amelyen a megfelelő mennyiségű hőt el kell juttatni a megfelelő helyre.
Hőigény
Hidraulika
Beszabályozás
Hőigény → hőleadó → hidraulika → csőhálózat → beszabályozás
Fűtésrendszer ≠ alapcsövezés
A csövek lefektetése egy munkafázis. A termék a működő, beszabályozott fűtési rendszer.
A fűtési alapcsövezés fontos kivitelezési rész, de önmagában még nem mondja meg, hogy a helyiségek megkapják-e a szükséges hőmennyiséget. Ehhez a hőtermelőt, a hőleadókat, a térfogatáramokat, a csőhálózatot, a szivattyúzási feltételeket, a szabályozást és a hidraulikai egyensúlyt is együtt kell kezelni.
02
Hőelosztás
Gerinc, osztók, zónák és fűtési ágak.
03
Hőleadók
Radiátor, padlófűtés vagy más felületfűtés.
04
Szabályozás
Mikor, melyik zóna és milyen hőigénnyel működjön?
05
Beszabályozás
A szükséges vízmennyiség a megfelelő ágakba jusson.
Hőtermelő ≠ fűtésrendszer
Egy jó kazán vagy hőszivattyú csak akkor tud jól működni, ha megfelelő hálózathoz kapcsolódik.
Hőtermelő
Hőt állít elő
Hidraulika
Elosztja
Csőhálózat
Szállítja
Hőleadó
Átadja
Szabályozás
Összehangolja
Egy jó hőszivattyú rossz fűtési hálózaton ugyanúgy rossz rendszert eredményezhet. A hőtermelő és a hőelosztás ezért együtt kezelendő.
Hőszivattyú telepítés
Új építés ≠ teljes felújítás
Új építésnél rendszert tervezünk egy épületbe. Felújításnál új rendszert kell beillesztenünk a megmaradó épületbe.
Új építés
A rendszerútvonalak előre koordinálhatók.
→ alaprajz és hőigény
→ gépészeti koncepció
→ csőutak és áttörések
→ osztók és gépészeti pontok
→ hőleadók helye
→ eltakarási és építési sorrend
Felújítás
A megmaradó rendszer és épületszerkezet határt szab.
→ mi marad meg?
→ mi bontható?
→ milyen hőleadók maradnak?
→ hol vezethető az új hálózat?
→ milyen régi rendszerhez kapcsolódik?
→ milyen helyreállítás szükséges?
Milyen hőleadó rendszerhez épül a hálózat?
A fűtési csőhálózatot nem lehet a hőleadók ismerete nélkül megtervezni.
Radiátoros rendszer
Hőigény → radiátor → térfogatáram
A radiátor teljesítménye, a rendszerhőmérséklet, a szelepezés és a csőhálózat együtt határozza meg a megfelelő hidraulikai kialakítást.
Radiátorcsere
Padló- és felületfűtés
Hőigény → aktív felület → fűtési körök
A felületfűtési rendszer saját osztó-gyűjtővel, körönkénti térfogatárammal és eltérő hőmérsékleti igénnyel működhet.
Padlófűtés kiépítése
Vegyes rendszer
Több hőleadói kör egy rendszerben
Radiátor és padlófűtés együtt is működhet, de a különböző hőmérsékleti és térfogatáram-igényeket a hidraulikai architektúrában kezelni kell.
Hidraulikai méretezés
A csőátmérő nem abból következik, mit szokott használni a kivitelező.
A csőhálózat méretezésének kiindulópontja, hogy mennyi hőt kell továbbítani, ehhez mekkora térfogatáram szükséges, és milyen nyomásveszteség alakul ki a teljes hidraulikai útvonalon.
01
Hőigény
02
Hőleadó
03
Térfogatáram
04
Csőátmérő
05
Nyomásveszteség
06
Szivattyú + beszabályozás
Csőméret
Térfogatáram + ellenállás alapján
A túl kicsi cső indokolatlan nyomásveszteséget és sebességet okozhat, a túlméretezés pedig nem automatikusan jobb rendszer.
Szivattyú
Nem a ház négyzetméterére választjuk
A szükséges térfogatáram és a rendszer nyomásvesztesége együtt adja a szükséges hidraulikai munkapontot.
Csőhálózati koncepció
Az osztó-gyűjtős rendszer egy megoldás. Nem az egyetlen helyes fűtési hálózat.
Radiális
Külön ág a végpontokhoz
Osztó-gyűjtőből induló egyedi csőpárokkal is kialakítható rendszer.
Gerinces
Főág + leágazások
Kétcsöves gerincből kialakított leágazásokkal is épülhet korrekt rendszer.
Zónás
Több hidraulikai terület
Szintek, épületrészek vagy eltérő hőleadói körök külön kezelhetők.
Döntési elv
A rendszerfeladat dönt
A topológiát a hőleadók, épületszerkezet, hidraulika és karbantarthatóság alapján választjuk.
Az osztó-gyűjtő egy elosztási koncepció. Nem minőségi jelvény önmagában.
Csőanyag és rendszertechnológia
A fűtési rendszer nem egy csőmárkához készül. A csőrendszert választjuk a fűtési rendszerhez.
Fűtési rendszerhez többféle alkalmas csőrendszer létezik. A döntést nem egy márkanév vagy egyetlen anyagtípus alapján kell meghozni, hanem az üzemi hőmérséklet, nyomás, méret, hőtágulás, oxigéndiffúzió, kötési rendszer és beépítési környezet alapján.
Üzem
Hőmérséklet és nyomás
Hidraulika
Méret és térfogatáram
Beépítés
Hőtágulás és mechanikai védelem
Rendszer
Oxigéndiffúzió és kompatibilitás
Oxigéndiffúzió
Zárt fűtési rendszerben a csőrendszer oxigéndiffúziós tulajdonsága fontos anyagválasztási szempont, különösen fém rendszerkomponensek mellett. A megfelelő oxigéndiffúzió-gátlás nem kizárólag egyetlen csőfelépítéssel oldható meg.
Rejtett csőhálózat
Amit eltakarunk, azt előtte érdemes bizonyíthatóvá tenni.
Padlóban, falban, álmennyezetben vagy aknában futó vezetékeknél a nyomvonal, a csatlakozási pontok, az áttörések és az esetleges rejtett kötések később csak nehezen hozzáférhetők. Ezért eltakarás előtt a kivitelezés ellenőrzése és dokumentálása különösen értékes.
Toldásmentes szakasz
Csökkentheti a rejtett hibapontok számát.
Ha a hálózat kialakítása ezt ésszerűen lehetővé teszi, előny lehet a hozzáférhetetlen kötések számának minimalizálása. Ez azonban nem jelent nulla kockázatot.
Rejtett kötés
Csak megfelelő rendszertechnikával
Rejtett csatlakozási pont csak olyan kötéstechnológiával készülhet, amelyet az adott csőrendszer gyártója az adott beépítési módra megfelelőnek ad meg.
Dokumentálható
Nyomvonal
Dokumentálható
Áttörések
Dokumentálható
Csatlakozások
Dokumentálható
Eltakarás előtti állapot
Keverés, puffer, hidraulikus leválasztás
Nem alkatrészlistából építünk hidraulikát. A rendszerfeladatból választjuk ki az alkatrészeket.
Keverőszelep, hidraulikus váltó, puffer, külön szivattyúcsoport vagy zónaszelep nem automatikusan szükséges minden központi fűtéshez. Akkor kerülnek a rendszerbe, ha a hőtermelő, a hőleadók és a hidraulikai körök kapcsolata ezt indokolja.
Keverés
Ha eltérő hőmérsékletű kör szükséges
Leválasztás
Ha hidraulikailag indokolt
Puffer
Rendszerfüggő funkció
Szivattyúcsoport
Nem automatikus tartozék
Hidraulikai beszabályozás
A rendszer akkor van kész, amikor nemcsak kering benne a víz, hanem a tervezett helyeken a tervezett mennyiség kering.
A különböző ágak és hőleadók eltérő hidraulikai ellenállást képviselnek. Beszabályozás nélkül a víz hajlamos a kisebb ellenállású útvonalakat választani, miközben más helyiségek vagy körök nem kapják meg a szükséges térfogatáramot.
Nem megoldás
„Tegyünk be nagyobb szivattyút”
Ha egy kör kevés vizet kap, előbb azt kell megérteni, milyen nyomás- és térfogatáram-viszonyok alakultak ki a teljes rendszerben.
Beszabályozás
A szükséges térfogatáramot osztja el
A cél, hogy minden ág és hőleadó a tervezett működéshez szükséges vízmennyiséget kapja.
Egy okos termosztát nem tudja kijavítani a rossz hidraulikát.
Szabályozás ≠ beszabályozás
A termosztát megmondja, mit szeretne a helyiség. A hidraulika dönti el, hogy megkapja-e.
Termosztát
Hőmérsékletigény
Szelep / aktuátor
Nyit / zár / szabályoz
Hőtermelő
Milyen hőmérsékletű víz készül?
Beszabályozás
Mennyi víz jut az ágakba?
Rendszerbiztonság és vízoldali védelem
Egy komplett fűtési rendszerben a csőhálózat csak egy része a biztonságos üzemi feltételeknek.
Tágulás
Térfogatváltozás kezelése
Nyomás
Rendszervédelem
Levegő
Légtelenítés és leválasztás
Szennyeződés
Rendszervíz és iszapleválasztás
Új rendszer sem automatikusan tiszta. A kivitelezés során bekerülő szennyeződés, a rendszer-víz minősége és a későbbi korróziós folyamatok miatt a vízoldali védelem már az új rendszer kialakításánál fontos lehet.
Iszaptalanítás
Kivitelezési sorrend és szakági határok
A fűtési alapcsövezés egyik legdrágább hibája nem feltétlenül a rossz cső. Hanem az, amikor a szakágak rossz sorrendben dolgoznak.
01
Szerkezet
Áttörések, aknák, falak, födémek.
02
Gépészet
Nyomvonal, osztók, kiállások, csőhálózat.
03
Aljzat / fal
Eltakarás, vakolás, padlóréteg.
04
Villamos / automatika
Termosztátok, aktuátorok, vezérlés.
05
Hőtermelő
Csatlakozás és rendszerintegráció.
Vizsgálat és üzembe helyezés
A nyomáspróba nem marketing-szám. Egy meghatározott csőrendszer meghatározott vizsgálati eljárása.
Az eltakarásra kerülő és elkészült csőszakaszokat a választott rendszer előírásai szerint nyomás- vagy tömörségvizsgálattal kell ellenőrizni. Nem alkalmazunk minden rendszerre univerzális óraszámot vagy próbanyomást.
01
Mechanikai készültség
02
Tömörségvizsgálat
03
Tisztaság / öblítés
04
Feltöltés / légtelenítés
05
Beszabályozás
06
Üzemi ellenőrzés
A rendszer feltöltése nem egyenlő az üzembe helyezéssel. A cél a légtelenített, beszabályozott és szabályozásában is ellenőrzött végállapot.
Csőhálózat → osztás → térfogatáram → üzemi végállapot
Eltakarás előtt
A csövek nagy része később eltűnik a szerkezetben. A működésüknek ezért már eltakarás előtt bizonyíthatónak kell lennie.
Nyomvonal, rögzítés, csatlakozási pontok, kötések, nyomásvizsgálat és a megvalósult állapot dokumentálása mind értékesebbé válik, amint a csőhálózatot fal, aljzat vagy burkolat takarja el.
A jó alapcsövezés nemcsak helyesen készül el. Később is értelmezhető marad.
Fűtésrendszer kiépítése · teljes projektfolyamat
A rendszer a hőigénynél kezdődik, és a beszabályozott üzemi állapotnál ér véget.
A csőhálózat csak egy réteg a teljes fűtési rendszerben. A működéshez hőleadói, hidraulikai, biztonsági és szabályozási döntések is szükségesek.
-
01
Hőigény meghatározása
Helyiségenként milyen hőteljesítményt kell biztosítani?
-
02
Hőleadók kiválasztása
Radiátor, padlófűtés vagy vegyes rendszer?
-
03
Rendszerhőmérséklet és térfogatáram
Milyen vízhőmérséklettel és mekkora vízmennyiséggel működjön a hálózat?
-
04
Hidraulikai architektúra
Gerincek, osztók, zónák, szükség szerinti keverés vagy hidraulikai leválasztás.
-
05
Csőhálózat méretezése és kivitelezése
Anyag, csőméret, nyomvonal, rögzítés, mechanikai védelem és csatlakozások.
-
06
Eltakarás előtti ellenőrzés
Tömörségvizsgálat és a vállalt projekttartalom szerinti dokumentálás.
-
07
Rendszertisztaság és feltöltés
Szükséges tisztítás, megfelelő töltőközeg és a rendszer feltöltése.
-
08
Légtelenítés és rendszervédelem
A stabil vízoldali működés feltételeinek létrehozása.
-
09
Hidraulikai beszabályozás
Az ágak és hőleadók tervezett térfogatáramainak beállítása.
-
10
Szabályozás és üzemi végállapot
Hőtermelő, termosztátok, zónák és a teljes rendszer működésének ellenőrzése.
A rendszer akkor van kész, amikor nemcsak fel van töltve, hanem a megfelelő helyeken a megfelelő vízmennyiséggel és megfelelő szabályozással működik.
Mi van benne / mi külön projekt?
Egy „fűtésrendszer kiépítése” ajánlatnál pontosan meg kell határozni, meddig tart a kivitelezői rendszerhatár.
Tipikus projekttartalom
• rendszerkoncepció és terv egyeztetése
• csőhálózati nyomvonalak és kiállások
• csőhálózat kivitelezése
• szükséges osztók és hidraulikai szerelvények
• hőleadói csatlakozások
• nyomás- / tömörségvizsgálat
• eltakarás előtti dokumentálás a vállalt tartalom szerint
• feltöltés és légtelenítés
• hidraulikai beszabályozás
• működésellenőrzés
Nem automatikusan része
• teljes épületgépészeti tervezés
• hőtermelő telepítése
• komplett padlófűtési padlórétegrend
• esztrich és burkolás
• villamos betáplálás
• teljes épületautomatika
• kémény- vagy égéstermék-elvezetési munkák
• nagyobb építőipari bontás és helyreállítás
Kapcsolódó fűtési projektutak
A komplett fűtési rendszer több külön alprojektből is összeállhat.
Felületfűtés
Padlófűtés kiépítése
Ha a teljes rendszer egyik hőleadói alrendszere padlófűtés lesz.
Padlófűtés
Hőleadó
Radiátorcsere
Ha a rendszerhez új vagy újraméretezett radiátorok tartoznak.
Radiátorcsere
Rendszervédelem
Iszaptalanítás
Ha a vízoldali szennyeződésleválasztás is része a rendszerkoncepciónak.
Iszaptalanítás
Hőtermelő
Hőszivattyú telepítés
Ha a komplett fűtési rendszer hőtermelője hőszivattyú lesz.
Hőszivattyú
Nagyobb rendszer
Gép- és hőközpont modernizáció
Ha a projekt már központi gépészeti tér vagy nagyobb épület hidraulikáját érinti.
Gép- és hőközpont
Mi kell az első egyeztetéshez?
Egy komplett fűtési projektnél már az ajánlatkéréskor érdemes tisztázni a rendszerhatárt.
Projekt
• új építés
• teljes felújítás
• meglévő rendszer részleges megtartása
• lakás / családi ház / más épület
Ingatlan
• alapterület
• szintek
• helyiségek
• alaprajz
• építési készültségi szint
Hőtermelő és hőleadók
• gázkazán / hőszivattyú / egyéb
• radiátor
• padlófűtés
• vegyes rendszer
• hőtermelő már kiválasztva van-e
Tervezési alap
• van-e épületgépészeti terv
• van-e hőveszteség- / hőigényszámítás
• rendelkezésre állnak-e hőleadói adatok
• ismert-e a tervezett rendszerhőmérséklet
Készültség
• szerkezetkész
• falak állnak
• vakolás előtt / után
• aljzat előtt / aljzat kész
• meglévő burkolatok bontva vannak-e
Projekthatár
• csak fűtési alapcsövezés
• hőleadók is
• hőtermelő is
• szabályozás is
• komplett fűtési rendszer
Fűtésrendszer projekthez → ajánlatkérés
Küldje el az alaprajzot, az ingatlan készültségi állapotát, a tervezett hőtermelőt, a hőleadók típusát és a meglévő gépészeti tervet, ha rendelkezésre áll. Írja meg azt is, hogy csak alapcsövezésre vagy komplett fűtési rendszerre kér ajánlatot.
Gyakori kérdések
Fűtésrendszer kiépítése és alapcsövezés
Mi tartozik egy komplett fűtésrendszer kiépítésébe?
Projekttartalomtól függően
a hőelosztó csőhálózat,
osztók,
szelepek,
hőleadói csatlakozások,
hidraulikai szerelvények,
rendszervédelem,
szabályozási kapcsolatok,
vizsgálat,
feltöltés,
légtelenítés,
beszabályozás
és működésellenőrzés is része lehet.
A pontos rendszerhatárt az ajánlatban kell meghatározni.
Mi a különbség a fűtési alapcsövezés és a komplett fűtésrendszer között?
Az alapcsövezés elsősorban
a hőtermelő,
osztók
és hőleadók közötti csőhálózat fizikai kiépítését jelenti.
A komplett rendszer ennél többet tartalmaz:
hidraulikai méretezést,
hőleadói kapcsolatokat,
szabályozást,
rendszervédelmet
és az üzemi végállapot kialakítását is.
Kell épületgépészeti terv az új fűtésrendszerhez?
A projekt méretétől és összetettségétől függ,
milyen szintű tervezés szükséges.
Új építésnél,
hőszivattyús rendszernél,
többféle hőleadó
vagy összetettebb hidraulika esetén
különösen fontos,
hogy a kivitelezés méretezett műszaki alapból induljon ki.
Hogyan kell meghatározni a fűtési csőátmérőket?
A szükséges hőteljesítményből,
rendszerhőmérsékletből,
térfogatáramból,
csőhosszból
és megengedett nyomásveszteségből.
A csőméret ezért nem egyszerűen megszokás
vagy négyzetméter alapján választott adat.
Mindig osztó-gyűjtős fűtési rendszert érdemes építeni?
Nem.
Az osztó-gyűjtős radiális rendszer
sok projektben jó és átlátható megoldás lehet,
de kétcsöves gerinces,
zónás
vagy más hálózati koncepció is megfelelő lehet.
A hőleadók,
az épületszerkezet
és a hidraulikai rendszer együtt dönt.
Radiátor és padlófűtés működhet egy rendszerben?
Igen.
A két hőleadói rendszer azonban
eltérő térfogatáramot
és akár eltérő vízhőmérsékletet is igényelhet.
Emiatt a hidraulikai kapcsolatot,
szabályozást
és szükség szerint a keverést
a teljes rendszer részeként kell megtervezni.
Mindig kell hidraulikus váltó vagy puffer?
Nem.
Ezek rendszertechnikai eszközök,
amelyeket akkor kell alkalmazni,
ha a hőtermelő
és a fogyasztói körök
hidraulikai vagy üzemviteli kapcsolata indokolja.
Nem minden vegyes vagy hőszivattyús rendszer automatikus tartozékai.
Miért fontos az oxigéndiffúzió-gátolt fűtési cső?
Zárt vízfűtési rendszerben
fontos korlátozni az oxigén csőfalon keresztüli bejutását,
különösen fém rendszerkomponensek mellett.
Erre többféle,
fűtési alkalmazásra tervezett csőrendszer létezik;
nem kizárólag egyetlen anyagfelépítés alkalmas rá.
Tilos kötést tenni a padlóban futó fűtési csőre?
Ezt nem lehet minden csőrendszerre
általános tiltásként kijelenteni.
Rejtett kötés csak olyan rendszertechnikával készülhet,
amelyet a gyártó az adott beépítési módra alkalmasnak ad meg.
Ahol ésszerű,
a hozzáférhetetlen kötések számát célszerű minimalizálni.
Miért kell nyomás- vagy tömörségvizsgálat eltakarás előtt?
Mert padló,
fal
vagy más szerkezet mögé kerülő csőhálózat
később csak jelentős bontással érhető el.
A csőszakaszokat ezért
az adott rendszer előírásai szerint
eltakarás előtt ellenőrizni kell.
Minden fűtési rendszerre 24 órás, 6–8 baros nyomáspróba kell?
Nem.
A vizsgálati eljárást
az adott csőrendszer,
annak gyártói előírása
és a projektre vonatkozó műszaki követelmények alapján kell meghatározni.
Egyetlen univerzális próbanyomás vagy időtartam
nem alkalmazható minden fűtési rendszerre.
Mi a hidraulikai beszabályozás?
A fűtési rendszer ágai
és hőleadói
számára szükséges térfogatáramok beállítása.
Célja,
hogy ne csak a kisebb ellenállású körök kapjanak vizet,
hanem a teljes rendszer
a tervezett hidraulikai eloszlás szerint működjön.
Ha egy radiátor vagy kör nem melegszik, elég nagyobb szivattyút beépíteni?
Nem feltétlenül.
Előbb meg kell vizsgálni,
miért nem jut megfelelő térfogatáram az adott ágba:
méretezési hiba,
beszabályozási probléma,
szelephiba,
levegősödés,
szennyeződés
vagy más hidraulikai ok is állhat a háttérben.
Hőszivattyúhoz más fűtési hálózat kell?
A hőszivattyús rendszer
különösen érzékeny lehet
a megfelelő rendszerhőmérsékletre,
térfogatáramra,
nyomásveszteségre
és hőleadói méretezésre.
Ezért a teljes vízoldali hálózatot
a kiválasztott hőszivattyúval együtt kell vizsgálni.
Mi történik a kivitelezés végén?
A vállalt projekttartalomtól függően
következik a rendszer ellenőrzése,
szükséges tisztítása,
feltöltése,
légtelenítése,
hidraulikai beszabályozása,
a szabályozás működésének ellenőrzése
és a szükséges dokumentáció átadása.
Fűtésrendszer · alapcsövezés · hidraulika
Ne csak csöveket építsünk az ingatlanba. Olyan fűtési rendszert építsünk, amelynek minden része ugyanazt a műszaki célt szolgálja.
Hőigény, hőleadók, rendszerhőmérséklet, térfogatáram, csőhálózat, szivattyúzás, szabályozás, rendszervédelem és hidraulikai beszabályozás: a korrekt központi fűtés ezekből együtt áll össze.