Nincs azonban minden lakásra érvényes ideális érték. Egy kisebb, elektromos főzőlappal és vízmelegítővel felszerelt otthon nagyobb igényű lehet, mint egy tágasabb lakás, ahol a főzés, a fűtés és a melegvíz-készítés nem villamos energiával történik.
A megfelelő választáshoz az összteljesítmény mellett a fázisok számát és a lakás vezetékeinek állapotát is figyelembe kell venni.
Mit jelent a 16, 25 vagy 32 amper?
Az amper az áramerősség mértékegysége. A lakás csatlakozásánál megadott érték azt jellemzi, mekkora áram áll rendelkezésre az adott fázison.
Egyfázisú, névlegesen 230 voltos ellátásnál egyszerű fogyasztók esetében közelítően:
teljesítmény = feszültség × áramerősség
Így 230 volt és 16 amper szorzata 3680 watt, vagyis 3,68 kilowatt.
| Ellátás | Közelítő összteljesítmény | Egy fázison rendelkezésre álló közelítő teljesítmény |
|---|---|---|
| 1 × 16 A | 3,7 kW | 3,7 kW |
| 1 × 25 A | 5,8 kW | 5,8 kW |
| 1 × 32 A | 7,4 kW | 7,4 kW |
| 3 × 16 A | 11,0 kW | 3,7 kW |
| 3 × 20 A | 13,8 kW | 4,6 kW |
| 3 × 25 A | 17,3 kW | 5,8 kW |
A táblázat 230 voltos fázisfeszültséggel és közel egységnyi teljesítménytényezővel számol. Motoros és elektronikus berendezéseknél a tényleges áramfelvételt az adattábla és a gyártó adatai alapján kell figyelembe venni. Három fázisnál az összteljesítmény megfelelően elosztott terhelést feltételez.
Ezek szemléltető értékek, nem egyes konnektorokra megadott terhelhetőségek. A lakás egy-egy áramkörét ennél kisebb értékű védelem is korlátozhatja.
Miért nem a négyzetméterből érdemes kiindulni?
A villamos hálózat szempontjából nem az a döntő, hány szoba van, hanem hogy milyen feladatokat végeznek elektromos készülékek.
A világítás, a televízió és egy laptop együtt más nagyságrendű terhelést jelenthet, mint a sütő, a főzőlap és a villanybojler. A lakás mérete befolyásolhatja például a fűtési igényt, de közvetlenül nem adja meg a szükséges csatlakozási teljesítményt.
Két azonos méretű lakásban ezért eltérő amperérték lehet megfelelő. Az egyikben gázfőzőlap és központi melegvíz-ellátás van, a másikban minden főzési és vízmelegítési feladatot villamos berendezés végez.
A használati szokások is számítanak. Más terhelés alakul ki, ha a mosógép napközben működik, és más, ha este a sütővel, vízforralóval és egyéb készülékekkel együtt kapcsolják be.
Nem minden gép fogyaszt folyamatosan annyit, amennyi rá van írva
A készülék névleges vagy maximális teljesítménye fontos adat, de a működés közbeni felvétel változhat.
A mosógép például más teljesítményt vehet fel vízmelegítéskor, mint a dob lassú forgatásakor. A sütő fűtőelemei a szabályozás szerint kapcsolhatnak, a főzőlap pedig a használt zónáktól és fokozatoktól függően terheli a hálózatot.
Ezért az összes készülék legnagyobb teljesítményének egyszerű összeadása túlzó eredményt is adhat. Ugyanakkor arra sem szabad alapozni, hogy a nagyobb terhelések soha nem találkoznak.
A méretezéshez reális használati helyzeteket kell elképzelni. Például egy téli estén működik a világítás, készül a vacsora, melegszik a víz, és elindul a mosogatógép. A hálózatnak a ténylegesen várható egyidejű használathoz kell illeszkednie.
Mit mutat egy egyszerű konyhai példa?
Tegyük fel, hogy egy adott pillanatban:
- a sütő 2000 wattot vesz fel;
- a vízforraló 2200 wattot;
- a mosogatógép fűtése 1800 wattot.
Ez összesen 6000 watt, vagyis egyszerű közelítéssel körülbelül 26 amper egy fázison. Ehhez még hozzáadódhatnak a lakás egyéb fogyasztói.
Ez számítási példa, nem minden készülékre érvényes adat. Azt mutatja meg, hogy néhány hétköznapi berendezés egyidejű működése önmagában is jelentős igényt hozhat létre.
Fontos az is, hogy ezek a készülékek mely áramkörökön vannak. Ha egy kisebb terhelhetőségű közös ágra kerülnek, annak védelme akkor is leoldhat, ha a lakás teljes csatlakozási kapacitása egyébként nagyobb.
Miért nem ugyanaz az 1 × 32 A és a 3 × 16 A?
A háromszor 16 amper összesen nagyobb teljesítményt biztosíthat, de fázisonként továbbra is 16 amper áll rendelkezésre.
Ha az egyik fázisra kerül a legtöbb nagy fogyasztó, az túlterhelődhet, miközben a másik kettő alig terhelt. A szabad kapacitás nem csoportosul át magától a túlterhelt fázisra.
Ezért háromfázisú ellátásnál a berendezések elosztása a tervezés része. A különböző egyfázisú áramköröket úgy kell kialakítani, hogy a várható használat minél egyenletesebben terhelje a fázisokat.
A főzőlapok bekötési lehetősége is típusfüggő. Nem minden készülék használ három fázist, és a háromfázisú csatlakozás sem jelenti azt, hogy bármilyen főzőlap tetszőlegesen beköthető. A gyártó bekötési előírása az irányadó.
A különbségeket a Mi a különbség az egy és három fázis között? című cikk mutatja be részletesebben.
Mikor lehet elég a meglévő teljesítmény?
Ha a jelenlegi használat mellett nincs túlterhelés, és nem terveznek nagyobb új fogyasztót, önmagában a magasabb amperérték nem feltétlenül ad érdemi előnyt.
Bizonyos esetekben a készülékek használatának időbeli elosztása is segíthet. Egyes berendezések gyárilag biztosítanak teljesítménykorlátozást vagy terhelésvezérlést. Ezek alkalmazhatósága a konkrét készüléktől és hálózattól függ.
Ez azonban nem használható sérült vagy alulméretezett áramkör elfedésére. Ha melegszik a konnektor vagy serceg egy kötés, azt nem oldja meg, hogy ritkábban kapcsolják be a készüléket.
A visszatérő leoldás okát is ellenőrizni kell: készülékhiba vagy szigetelési probléma esetén a teljesítménybővítés nem jelent megoldást.
Mikor érdemes bővítésben gondolkodni?
Bővítés merülhet fel, ha a tervezett egyidejű használat meghaladja a meglévő lehetőségeket. Tipikus változás az elektromos főzésre, vízmelegítésre vagy fűtésre áttérés, illetve nagyobb új berendezés telepítése.
Hőszivattyúnál a villamos bemenő teljesítményt és az esetleges kiegészítő elektromos fűtést kell számításba venni, nem egyszerűen a készülék hőteljesítményét.
Érdemes a belátható következő változásokat is jelezni: lesz-e új főzőlap, további klíma vagy más nagyobb fogyasztó? Így a felmérés nem csak a mai állapotra készül.
A lakás vezetékei és a mérőhely is számítanak
A rendelkezésre álló amper növelése nem teszi automatikusan nagyobb terhelhetőségűvé a belső vezetékeket. A lakás áramköreit, elosztóját és védelmét továbbra is a tényleges kialakításhoz kell méretezni.
A bővítés a mérőhelyet és a betápláló vezetéket is érintheti. Társasházban a közös fővezeték alkalmassága szintén fontos lehet.
Ezért a bővítés nem pusztán egy nagyobb kapcsoló felszerelése. A konkrét munkát a meglévő állapot, az igény és az illetékes hálózati elosztó feltételei határozzák meg.
Az áramköri kismegszakító önkényes nagyobbra cserélése veszélyes lehet, mert a vezeték túlterhelés elleni védelmét gyengítheti.
Milyen adatokból lehet jó döntést hozni?
A felméréshez hasznos összegyűjteni a jelenlegi csatlakozási adatokat, a nagyobb készülékek típusát és teljesítményét, valamint a tervezett új berendezéseket.
A használatról is érdemes konkrétan beszélni: mely gépek működnek jellemzően együtt, és mikor jelentkezett korábban leoldás. A helyszíni vizsgálat ehhez hozzáteszi a vezetékek, az elosztó és a mérőhely állapotát.
A megfelelő amperérték ezekből áll össze. Olyan ellátásra van szükség, amely a várható használatot kiszolgálja, miközben a fáziselosztás, az áramkörök és a védelem is illeszkedik hozzá.