Más a helyzet közvetlenül egy feltöltés vagy szerelés után. Ilyenkor maradhat levegő a csövekben, és a friss vízből is válhat ki oldott gáz. Ennek eltávolítása több üzemelési ciklust is igényelhet.
Egy már beállt, megfelelően működő zárt fűtési rendszerben viszont nem kellene néhány naponta ugyanazzal a levegős radiátorral foglalkozni. Különösen akkor érdemes az egész rendszert megvizsgálni, ha közben a nyomás is csökken, vagy rendszeresen vizet kell utántölteni.
Biztosan levegős a radiátor?
A levegő jellemzően a radiátor felső részében gyűlik össze. Emiatt a teteje hideg maradhat, miközben lejjebb melegszik, és csobogó hang is jelentkezhet.
Légtelenítéskor először gáz távozhat, majd víz jelenik meg. Ha a gyártói előírás szerint végzett légtelenítésnél rögtön egyenletesen víz érkezik, nem indokolt további vizet kiengedni abban a reményben, hogy attól majd jobban fűt.
Egy teljesen hideg radiátort zárt vagy hibás szelep, elégtelen keringés és más probléma is okozhat. Az alul hűvösebb radiátor pedig nem feltétlenül levegős: a fűtővíz hőt ad le, ezért természetes hőmérséklet-különbség alakul ki benne.
A radiátor tetejének lehűléséről és a csobogó hangról külön cikkekben olvashat részletesebben.
Feltöltés után a vízből is kiválhat gáz
A hálózati víz oldott gázokat tartalmaz. Amikor bekerül a fűtésbe, felmelegszik, és megváltoznak a nyomásviszonyai, ezek egy része apró buborékok formájában kiválhat.
A buborékok a vízzel együtt haladnak, majd bizonyos helyeken összegyűlnek. Ezért egy frissen feltöltött rendszerben akkor is megjelenhet levegősödés, ha a szereléskor gondosan elvégezték a kezdeti légtelenítést.
A különbség az időbeli alakulásban van. Feltöltés után a jelenségnek rendeződnie kell. Ha ugyanolyan gyakran tér vissza, mint az elején, vagy újabb és újabb utántöltés szükséges, már nem célszerű egyszerűen „a feltöltés maradékának” tekinteni.
A gyakori utántöltés újraindíthatja a problémát
Ha a rendszer vizet veszít, és azt rendszeresen friss vízzel pótolják, újabb oldott gázok is bekerülnek. Ebből könnyen ismétlődő folyamat lesz:
1. Csökken a rendszer nyomása. 2. Vizet töltenek utána. 3. A friss vízből gáz válik ki. 4. A radiátor ismét levegős lesz. 5. Légtelenítés után újra ellenőrizni kell a nyomást.
A megoldás ilyenkor nem a feltöltés és légtelenítés állandó ismételgetése, hanem a vízveszteség okának megtalálása.
A szivárgás nem mindig látványos. Egy kötés környékén csak nedvesedés vagy lerakódás jelenhet meg, és az is előfordulhat, hogy a víz olyan helyen távozik, amelyet a lakó nem lát.
A gyakori frissvíz-utánpótlás a korrózió szempontjából sem kedvező. Erről a fűtési rendszer nyomáscsökkenését bemutató cikk ad további magyarázatot.
Hogyan függ össze a levegősödés a nyomással?
A fűtési rendszer különböző pontjain nem teljesen azonos a nyomás. Az épület magassága és a keringetőszivattyú működése is befolyásolja.
Ha a nyomás egyes helyeken túl alacsonyra csökken, könnyebben válhat ki gáz a vízből. Ha helyileg a környezeti légnyomás alá kerül, megfelelő bejutási ponton levegő is kerülhet a rendszerbe.
Ez nem azt jelenti, hogy minden apró vízszivárgás folyamatosan levegőt szív be. Üzem közben, megfelelő túlnyomásnál a hibás kötésen jellemzően víz távozik. A levegő bejutásához a helyi nyomásviszonyokat is vizsgálni kell.
Ezért nem elegendő találomra „kicsit magasabbra tölteni” a rendszert. A szükséges töltési nyomás az épület és a berendezések kialakításától függ.
Mit keres ilyenkor a szerelő a tágulási tartálynál?
A fűtővíz melegedéskor kitágul. A zárt rendszerben a tágulási tartály feladata, hogy ezt a térfogatváltozást felvegye, és a nyomás ne változzon túl nagy mértékben.
Ha a tartály nem működik megfelelően, felfűtéskor jelentősen megemelkedhet a nyomás. A biztonsági szelep ilyenkor vizet engedhet ki, majd lehűlés után a rendszer nyomása túl alacsony lehet.
A tulajdonos ebből gyakran csak annyit lát, hogy hidegen kevés a nyomás, ezért utántölt. A következő felfűtéskor a folyamat megismétlődik.
A tágulási tartály állapotának és beállításának ellenőrzése szakfeladat. A radiátor ismételt légtelenítése ezt nem helyettesíti.
Miért mindig ugyanaz a radiátor levegős?
A gázbuborékok a rendszer magas pontjain, illetve az áramlás szempontjából kedvező gyűjtőhelyeken halmozódhatnak fel. Emiatt többszintes házban gyakran a felső szinten jelentkezik először a probléma.
Egy társasház legfelső lakásának radiátora így olyan levegőt is összegyűjthet, amelynek keletkezése nem ahhoz a lakáshoz kötődik.
Ez fontos különbség: a problémás radiátor nem feltétlenül a hiba forrása. Lehet, hogy a közös rendszer nyomástartását, feltöltését vagy légtelenítő berendezéseit kell rendezni.
Ha több felső emeleti lakásban hasonló a panasz, célszerű azt a közös képviselőnek vagy az üzemeltetőnek együtt jelezni.
Miért nem oldja meg minden esetben egy automata légtelenítő?
Az automata légtelenítő ott tud gázt eltávolítani, ahol az ténylegesen eljut hozzá. Egy másik magas ponton összegyűlt légzsákot nem feltétlenül szüntet meg.
A készülék maga is lehet szennyezett, hibás vagy rosszul elhelyezett. A folyamatosan érkező apró buborékok kezeléséhez pedig a rendszer kialakításától függően külön levegőleválasztó is szerepet kaphat.
Új légtelenítő felszerelése előtt ezért azt kell tisztázni, miért gyűlik össze újra a gáz. Ellenkező esetben a beavatkozás csak a következményt kezeli.
Mit érdemes feljegyezni a következő szerelés előtt?
A vizsgálatot sokat segíti, ha ismert:
- mikor töltötték fel vagy javították utoljára a rendszert;
- milyen gyakran tér vissza a levegősödés;
- egyetlen vagy több radiátor érintett-e;
- szükséges-e rendszeresen utántölteni;
- hogyan változik a kijelzett nyomás hideg és meleg állapot között.
Ehhez nem kell burkolatot bontani vagy szelepeket szétszedni.
Légtelenítést csak az adott rendszer és radiátor útmutatója szerint, biztonságosan lehűlt állapotban végezzen. Forró víz és gőz égési sérülést okozhat; a légtelenítő csavarját nem szabad teljesen kivenni. Központi társasházi rendszerben az üzemeltető eljárását kell követni.
Ha a panasz rövid időn belül visszatér, ne újabb és újabb vízkiengedés legyen a megoldás. A tartós javuláshoz azt kell megszüntetni, ami a levegősödést újratermeli.