Egy társasházban több lakás ellátása is függhet ugyanattól a közös vezetékszakasztól. Hiába korszerű egy lakás belső vezetékezése, az áramnak előbb ezen a közös hálózaton is át kell jutnia.
A „méretlen” szó nem azt jelenti, hogy a vezeték mérete ismeretlen, vagy hogy az áramot ingyen használják. Azt jelöli, hogy az adott vezetékszakasz még a felhasználó fogyasztásmérője előtt helyezkedik el.
Kövessük végig az áram útját egy társasházban
Egy egyszerű példában az utcai hálózatból érkező villamos csatlakozás az épület központi fogadó- és elosztóberendezéséhez vezet. Innen a közös fővezetékek és a lakásokhoz tartozó leágazások juttatják el az áramot az egyes fogyasztásmérőkhöz.
A villanyóra után a lakás felé haladó vezeték már a mért hálózat része. Ez táplálja a lakáselosztót, amelyet sokan biztosítéktáblának neveznek. Innen indulnak a konnektorok, a világítás és a külön ellátást igénylő készülékek áramkörei.
A szakmai dokumentáció a mérés előtti hálózat különböző szakaszaira pontosabb elnevezéseket használhat. A több felhasználási helyet ellátó közös fővezeték és az egy-egy mérőhöz tartozó leágazó fővezeték például külön részt jelenthet. Emiatt egy ajánlatban szereplő „fővezetékcsere” megnevezésből még nem derül ki, pontosan mely vezetékeket cserélik ki.
A lakó számára a legfontosabb különbség: a közös betáplálás, a villanyórához vezető leágazás és a lakáson belüli vezetékezés nem ugyanaz a munkaterület.
Nem minden házban a lépcsőházban fut felfelé
Régebbi társasházban előfordul, hogy a fogyasztásmérők az emeleteken, a lakások közelében találhatók. Ilyenkor a közös méretlen felszállóvezeték több szintet érinthet, és az egyes mérők felé leágazások indulnak róla.
Más épületben a villanyórákat egy földszinti vagy alagsori mérőhelyiségben csoportosították. Itt a mérők utáni vezetékek jutnak el a lakásokhoz, tehát az emeletekre tartó vezetékszakasz már mért is lehet.
Ezért a vezeték helyéből nem lehet biztosan eldönteni, hogy mért vagy méretlen. Egy közös folyosón futó kábel is tartozhat egyetlen lakás mérés utáni ellátásához.
Családi háznál szintén van a fogyasztásmérést megelőző vezetékszakasz, de általában nem ugyanazt a több lakást kiszolgáló elosztási feladatot látja el, mint egy társasházi főhálózat.
Miben különbözik a mért fővezetéktől?
| Szempont | Méretlen fővezeték | Mért fővezeték |
|---|---|---|
| Elhelyezkedés a fogyasztásméréshez képest | A fogyasztásmérő előtti hálózathoz tartozik | A fogyasztásmérő utáni hálózathoz tartozik |
| Jellemző feladat | Az áram eljuttatása a mérőkhöz, közös szakaszon akár több lakás számára | Az áram eljuttatása a mérőtől a felhasználó elosztójához |
| Társasházi jelentőség | Egy közös szakasz hibája több fogyasztási helyet érinthet | Jellemzően az adott felhasználási hely ellátását érinti |
| Kapcsolat a lakás áramköreivel | A lakás mérését megelőző ellátás része | A lakáselosztó betáplálását biztosítja; onnan indulnak a külön áramkörök |
A „közös” és a „méretlen” tehát nem szinonimák. A lépcsőházi világítás például közös használatú berendezés, de ettől még fogyasztásmérőn keresztül kaphat áramot.
A mérés helye a vezeték szerepét írja le. A tulajdonjog és a fenntartási kötelezettség ettől külön kérdés.
Miért kerül elő teljesítménybővítéskor?
Tegyük fel, hogy egy társasházi lakásban villanybojlert és nagyobb teljesítményű főzőlapot szeretnének használni. A lakáson belül elkészülnek a megfelelő áramkörök, de a tulajdonos több ampert is igényelne.
Ekkor azt is meg kell vizsgálni, hogy a lakást ellátó mérés előtti hálózat elbírja-e a nagyobb terhelést.
Ugyanezt a közös fővezetéket más lakások is használhatják. Ha az évek során több helyen jelenik meg villamos melegvíz-készítés, klíma vagy más nagy fogyasztó, az épület összesített igénye megváltozhat.
A méretezés nem úgy történik, hogy egyszerűen összeadják az összes lakás minden készülékének névleges teljesítményét. Figyelembe kell venni az egyidejű használatot, a fázisok terhelését, a vezetékek kialakítását és a védelmeket is.
Ezért nincs olyan általános szabály, hogy bizonyos számú lakás fölött automatikusan fővezetékcsere szükséges. A meglévő hálózat és a tervezett igény együtt határozza meg a teendőt.
A lakáshoz szükséges kapacitásról a Hány amper kell egy lakásba? című cikk ad részletesebb magyarázatot.
Mitől lehet problémás egy régi fővezeték?
A vezeték életkora önmagában nem teljes állapotfelmérés. A tényleges állapot és a használat legalább ennyire számít.
Elégtelen terhelhetőség. Egy korábbi fogyasztási igényhez megfelelő hálózat nem feltétlenül alkalmas több lakás megnövekedett igényének kiszolgálására. A vezeték anyaga és keresztmetszete mellett a szerelési mód is befolyásolja a terhelhetőséget.
Elöregedett vagy sérült szigetelés. A szigetelés állapota nem mindig látható kívülről. A korábbi beázások, sérülések és szakszerűtlen beavatkozások is számíthatnak.
Rossz állapotú kötések. Egy meglazult vagy károsodott csatlakozás helyileg melegedhet. Attól még lehet kötési hiba, hogy maga a vezeték keresztmetszete egyébként megfelelő.
Áttekinthetetlen korábbi átalakítások. Ha az évtizedek során több részletben nyúltak a hálózathoz, a megmaradt rajzok nem feltétlenül mutatják a tényleges állapotot. Ilyenkor előbb tisztázni kell, melyik vezeték mit lát el.
Ezek különböző problémák, ezért a megoldás sem mindig teljes csere. Előfordulhat helyi javítás, egy leágazás korszerűsítése vagy a közös hálózat nagyobb átalakítása is. A szükséges munka terjedelmét vizsgálat alapján lehet meghatározni.
Honnan derül ki, hogy közös hálózati hiba történt?
Ha egyszerre több lakásban szűnik meg az áram, felmerülhet a közös betáplálás hibája. Ugyanezt azonban az utcai hálózat zavara is okozhatja.
Az is előfordulhat, hogy csak az egyik fázison szűnik meg az ellátás. Ilyenkor egyes lakásokban lehet áram, másokban nem; háromfázisú lakásban pedig a készülékek egy része működhet tovább. Az egy- és háromfázisú ellátás különbsége ezért társasházi áramszünetnél is fontos.
A lakók hasznos információt adhatnak azzal, ha jelzik, mely lakások és közös berendezések érintettek, illetve mikor kezdődött a kimaradás. A lezárt villamos szekrények felnyitása és a kötések vizsgálata viszont szakember feladata.
Égett szag, sercegés vagy füst esetén nem szabad a szekrényt megérinteni vagy felnyitni. Azonnal jelezni kell a hibát; tűz vagy közvetlen veszély esetén a 112 hívandó.
Ki foglalkozik vele a társasházban?
A közös képviselő jellemzően az épületet érintő egyeztetést szervezi: összegyűjti a hibabejelentéseket, előkeresi a meglévő dokumentációt, és gondoskodik a megfelelő szakember bevonásáról.
A műszaki felmérést és a munkát az adott feladatra jogosult villamos szakemberek végzik. A mérőhelyet, zárópecséteket vagy az elosztó berendezéseit érintő beavatkozáshoz az illetékes hálózati elosztó eljárását is követni kell.
Nem lehet pusztán a „villanyóra előtt van” megállapításból arra következtetni, hogy minden érintett vezeték az elosztó tulajdona, vagy hogy minden javítás annak költsége. A tulajdoni és üzemeltetési viszonyokat a konkrét csatlakozás és az épület dokumentumai alapján kell tisztázni.
Mit érdemes tisztázni fővezetékcsere előtt?
Egy társasházi ajánlat akkor értelmezhető jól, ha egyértelmű, mely szakaszokra és berendezésekre terjed ki. Különösen ezekre a kérdésekre kell választ kapni:
- Csak a közös fővezetéket cserélik, vagy az egyedi mérőkhöz vezető leágazásokat is?
- Érinti a munka a mérőhelyeket és a lakások mért fővezetékeit?
- Milyen jelenlegi és várható teljesítményigénnyel számoltak?
- Mely lakásokban, mikor és várhatóan mennyi ideig kell áramszünetre készülni?
- Milyen ellenőrzések és dokumentumok tartoznak az átadáshoz?
Az áramütés elleni védelem kialakítását is együtt kell kezelni a hálózattal. Ehhez kapcsolódik az EPH, vagyis az egyenpotenciálra hozó összekötések szerepe is.
A méretlen fővezeték általában nincs szem előtt, mégis több otthon napi működése függhet tőle. Egy lakás teljesítménybővítésénél és egy társasházi hálózat korszerűsítésénél ezért ugyanaz az alapvető kérdés: megfelelő állapotú és kapacitású-e az a közös hálózat, amelyből a lakások az áramot kapják?