A különbség a mindennapokban is észrevehető. Ha csak a mosdónál vékony a vízsugár, miközben a kád gyorsan megtelik, valószínűleg a mosdó környékén kell keresni az okot. Ha minden csap gyengén folyik, és a szomszédok is ezt tapasztalják, már a közös ellátás vizsgálata lehet szükséges.
Kevés víz folyik, vagy valóban alacsony a nyomás?
A hétköznapi szóhasználatban mindkettőre azt mondjuk, hogy „nincs nyomás”. Műszakilag azonban két külön mennyiségről van szó.
A víznyomás azt fejezi ki, mekkora nyomás uralkodik a vezetékben. Általában barban adják meg. A vízhozam az adott idő alatt kifolyó víz mennyisége, például liter percenként.
Egy eltömődött csapkifolyón kevés víz jut át akkor is, ha előtte megfelelő a hálózati nyomás. Hasonló történik, ha egy hosszabb vezetékszakasz belül beszűkül: vízhasználat közben a szűkület jelentős ellenállást okoz.
Ezért a zárt csapok mellett mért nyomás önmagában nem mond el mindent. Hasznos tudni, hogyan változik a nyomás akkor, amikor ténylegesen folyik a víz. A szerelő ezt nyomásmérővel ellenőrizheti.
Ha csak egyetlen csapnál gyenge a vízsugár
Ilyenkor érdemes az adott csaphoz tartozó alkatrészekkel kezdeni.
A csap végén található perlátor, vagyis sugárrendező betét levegőt keverhet a vízhez, és egyenletesebbé teszi a kifolyást. Apró nyílásaiban vízkő vagy hordalék gyűlhet össze. Ettől a vízsugár gyengülhet, oldalra spriccelhet vagy egyenetlenné válhat.
A zuhanyfej nyílásai hasonlóan eltömődhetnek. A kézizuhany tömlője is megtörhet, vagy belső sérülése akadályozhatja az átfolyást.
A csap alatt lévő sarokszelep az adott berendezés vízellátását zárja el. Ha nincs megfelelően nyitva, vagy belül hibás, kevés vizet engedhet át. A bekötőcső és a csap belső szabályozóeleme szintén lehet az ok.
Ha a kifolyóbetét a gyártó útmutatója szerint könnyen kivehető, annak tisztítása egyszerű első lépés lehet. A megszorult alkatrészt vagy régi elzárót viszont nem érdemes erőltetni: egy kisebb átfolyási problémából szivárgás is lehet.
Ha csak a meleg víz folyik gyengén
A hideg és a meleg víz összehasonlítása sokat segít.
Ha ugyanazon a csapon a hideg víz megfelelő, a meleg viszont gyenge, akkor a meleg víz útján lehet szűkület. Ha ez csak egy csapnál jelentkezik, szóba kerülhet annak meleg oldali szelepe, bekötése vagy belső alkatrésze.
Ha a lakás minden csapjánál gyenge a meleg víz, a közös melegvíz-ellátást vagy a lakás saját vízmelegítőjének vízoldalát is vizsgálni kellhet.
Saját vízmelegítőnél a készülékhez tartozó szűrő, szerelvény vagy belső járat is befolyásolhatja az átfolyást. Központi melegvíz-ellátásnál a ház melegvíz-vezetéke és annak szerelvényei is érintettek lehetnek.
Az átfolyós vízmelegítő teljesítménye egy másik kérdés: meghatározza, mennyi vizet tud a kívánt hőmérsékletre felmelegíteni. Nem minden, melegvíz-használatkor tapasztalt korlát jelent tehát hálózati nyomáshibát. A készülék és a csőhálózat működését együtt kell értékelni.
Ha az egész lakásban kevés a víz
Amikor több, egymástól távoli csapnál is hasonló a helyzet, közös ellátó szakasz okozhatja a problémát.
Ilyen lehet:
- a lakás főelzárója;
- a vízszűrő;
- a nyomáscsökkentő;
- a lakást ellátó vezeték;
- a társasház közös felszállóvezetéke.
A nyomáscsökkentő olyan szerelvény, amely a beérkező nagyobb nyomást alacsonyabb értékre szabályozza. Ha elszennyeződik, meghibásodik vagy nem megfelelően működik az adott vízhasználat mellett, az egész mögötte lévő hálózat ellátását befolyásolhatja.
Régebbi, különösen horganyzott acélvezetékek belsejében korrózió és lerakódás csökkentheti a szabad keresztmetszetet. Kívülről a cső ilyenkor épnek látszhat, belül azonban már kevesebb hely marad a víznek.
A nyomáscsökkentő találomra történő feljebb állítása nem old meg minden ilyen helyzetet. Egy eltömődött szűrőt vagy beszűkült csövet nem helyettesít a nagyobb beállított nyomás.
Miért gyengül el a zuhany, amikor valaki más is vizet használ?
A közös vezetéken egyszerre több berendezés kér vizet. Minél több víz halad át ugyanazon a csőszakaszon, annál nagyobb lehet az áramlás közbeni nyomásveszteség.
Egy jó állapotú, megfelelően kialakított hálózatban is változhat valamennyit a vízhozam. A feltűnő visszaesés azonban jelezheti, hogy egy szakasz vagy szerelvény már nem tudja megfelelően kiszolgálni az egyidejű használatot.
Például önmagában jól működik a zuhany, de a WC-tartály töltésekor hirtelen gyengül. Ilyenkor az egyik lehetséges ok a két berendezés közös ellátóvezetékének ellenállása.
A jelenség társasházi léptékben is előfordulhat. Esténként sok lakás használ vizet, ezért egy közös vezeték problémája ilyenkor erősebben megmutatkozhat, mint napközben.
Miért érzékenyebbek a felső emeletek?
A víz magasabbra juttatásához nyomás szükséges. Az épületen belüli magasságkülönbség és a vezetékek ellenállása miatt a felső lakásoknál kisebb nyomás állhat rendelkezésre.
Egyes épületekben nyomásfokozó berendezés segíti az ellátást. Ennek hibája vagy szabályozási problémája több lakást érinthet.
Az emeleti elhelyezkedés ugyanakkor nem magyarázat minden gyenge vízsugárra. Ha korábban megfelelő volt az ellátás, majd egyik napról a másikra romlott, érdemes a változás okát megkeresni.
A közös képviselő számára hasznos információ, hogy minden felső lakás érintett-e, vagy csak az ugyanahhoz a stranghoz csatlakozók.
Hirtelen lett gyenge, vagy évek alatt romlott?
A fokozatos romlás összefügghet lerakódással, vízkövesedéssel vagy a vezeték állapotának változásával.
Hirtelen változásnál más lehetőségek is felmerülnek. Egy korábbi elzárás után nem nyitottak vissza teljesen egy szelepet, hálózati munka után hordalék jutott a szűrőbe, vagy meghibásodott egy szerelvény. A környéket érintő vízellátási munka is okozhat átmeneti változást.
Nagyobb szivárgás szintén járhat nyomáscsökkenéssel, de sok kisebb vízveszteség mellett a csapok továbbra is rendesen működnek. A gyenge vízsugárból önmagában ezért nem következik csőtörés.
Mit lehet otthon összehasonlítani?
Néhány egyszerű ellenőrzés segíthet pontosan elmondani a problémát:
1. Hasonlítsa össze a konyhai és a fürdőszobai csap hideg vizét. 2. Nézze meg külön a hideg és a meleg oldalt. 3. Figyelje meg, változik-e a vízsugár egy másik csap megnyitásakor. 4. Jegyezze fel, állandó-e a probléma, vagy bizonyos napszakokra jellemző. 5. Társasházban kérdezze meg a közeli, illetve az egymás fölötti lakásokat.
Az ugyanannyi idő alatt összegyűjtött víz mennyisége összehasonlításra használható, de nem nyomásmérés. A különböző csapok víztakarékos betétei miatt pedig nem feltétlenül várható azonos vízhozam.
A következő lépést az eredmény határozza meg. Egyetlen kifolyónál helyi tisztítás vagy szerelvényjavítás lehet elég; több lakást érintő esetben a közös hálózatot kell megvizsgálni. A cél az, hogy azon a ponton szülessen megoldás, ahol a víz útja ténylegesen korlátozott.