Ismétlődő hibák ugyanazon rendszeren
Ha ugyanazon felszállón vagy több kapcsolódó szakaszon egymást követik a szivárgások és részleges javítások, már nemcsak az aktuális hibapontot, hanem a teljes érintett vezetékszakasz állapotát érdemes vizsgálni.
Ugyanazon felszálló vezetékeken egyre több javítás válik szükségessé, vagy a társasház már a teljes strangok tervezett cseréjét készíti elő?
A társasházi strangcsere több szintet és több ingatlant kapcsol össze, ezért a kivitelezés előtt pontosan meg kell határozni, mely vezetékek érintettek, hol végződik a csere, hogyan biztosítható a lakásokhoz való hozzáférés, és milyen ütemezéssel végezhető el a munka lakott épületben.
A teljes csere akkor válik valódi projektkérdéssé, amikor a meglévő rendszer állapota, a hibatörténet, a működési problémák és a részleges javítások hosszú távú értelme már együtt indokolják a közös vezetékszakasz átfogó vizsgálatát.
Ha ugyanazon felszállón vagy több kapcsolódó szakaszon egymást követik a szivárgások és részleges javítások, már nemcsak az aktuális hibapontot, hanem a teljes érintett vezetékszakasz állapotát érdemes vizsgálni.
Korrózió, sérült kötések, jelentős belső beszűkülés, elöregedett rendszerkapcsolatok vagy több szakaszt érintő állapotprobléma felújítási irányt indokolhat.
Ha több emeleten vagy több lakásban jelentkezik vízellátási vagy elvezetési probléma, a helyi lakáshiba mellett a közös hálózati szakasz állapota is vizsgálati kérdéssé válhat.
A társasház dönthet a felszállók cseréjéről egy nagyobb felújítás részeként is, még mielőtt az állapot sorozatos üzemzavarokhoz vezetne.
A strangcsere nem ott kezdődik, hogy kiválasztjuk az új csövet. Ott kezdődik, hogy pontosan meghatározzuk a projekt határait.
A „strangcsere” ezért önmagában még nem határozza meg, hogy pontosan mely vezetékek kerülnek a projektbe. A felmérés egyik első feladata ennek tisztázása.
A közös vízellátás függőleges hálózati szakasza.
Központi melegvíz-ellátás esetén külön felszálló hálózat is érintett lehet.
A melegvíz-rendszer működéséhez kapcsolódó visszatérő vezeték.
A lakások lefolyóágait összekötő függőleges szennyvízelvezető szakasz.
Ezek közül nem szükségszerűen mindegyik kerül egyszerre cserére. A műszaki állapot és a társasház által meghatározott projektcél dönti el a szükséges beavatkozási kört.
Két ajánlat csak akkor hasonlítható össze érdemben, ha ugyanazokat a vezetékeket, rákötéseket, bontási feladatokat és helyreállítási határokat tartalmazza.
Hidegvíz, melegvíz, cirkuláció, szennyvíz — pontosan mely hálózatok kerülnek cserére?
Honnan indul és hol ér véget az új vezetékszakasz? Mi történik a pincei és felső csatlakozási pontokon?
Meddig tart a közös vezeték cseréje, és hol kapcsolódik hozzá az egyes lakások saját hálózata?
Nyitott vagy burkolt akna? Szerelőajtó? Falazott strang? Mely lakásokban kell tényleges munkaterületet biztosítani?
Csak a gépészeti akna visszazárása, vagy vakolás, festés és burkolati helyreállítás is része a projektnek?
Hány strang, hány érintett lakás, milyen sorrendben, milyen víz- és csatornahasználati korlátozásokkal?
A projekt ára nem egy méter új csőből következik. A tényleges cserehatárból, hozzáférésből, rákötésekből, helyreállításból és ütemezésből következik.
Két azonos emeletszámú társasház strangcseréje műszakilag és szervezésileg teljesen eltérő lehet. Más lehet az akna mérete, a rákötések száma, a vezetékek nyomvonala, a hozzáférés és a szükséges helyreállítás.
A helyszíni felmérés célja ezért nem pusztán a csőhossz meghatározása, hanem a tényleges projekthatár felépítése.
A közös rendszert kiszolgáló vezeték külön tulajdonú lakáson belül is futhat. Ezért a felméréskor nemcsak azt kell látni, hol található fizikailag a cső, hanem azt is, hogyan érhető el a közös rendszer és mely lakásokban szükséges munkaterületet biztosítani.
A tényleges tulajdoni és fenntartási határt nem kizárólag a fal vagy az akna helye határozza meg. A rendszer funkciója és a társasház dokumentumai is relevánsak lehetnek.
Hol szükséges tényleges bejutás és munkaterület?
Hol és milyen mértékben kell hozzáférést kialakítani?
Mikor és mely rendszer használata korlátozott?
Milyen ellenőrzés után állhat vissza az adott szakasz használata?
Egy lakott társasházban az ütemezés nem pusztán kivitelezési naptár. Minden strangnál előre meg kell határozni, mely lakásokhoz szükséges hozzáférés, milyen állapotban vannak a gépészeti aknák, mikor kell az adott rendszert leállítani, és milyen feltételekkel adható vissza használatra.
Először a rendszer követelményeit választjuk ki. Utána a csőrendszert.
Ha a vezeték tűzállósági követelménnyel érintett építményszerkezeten halad át, az áttörés szükséges tűzgátló lezárását az adott szerkezet és csőrendszer alapján kell meghatározni.
Nem minden áttöréshez automatikusan ugyanaz a megoldás tartozik.
A szennyvíz ejtővezeték akusztikai viselkedését a csőrendszer, a rögzítés, a csatlakozások és az akna kialakítása együtt befolyásolja.
A „csendesített” rendszer műszaki igény, nem pusztán terméknév.
A víz- és HMV-vezetékeknél a hőtechnikai és páralecsapódási szempontok, valamint a csövek hőtágulása és rögzítése a rendszer egészének működését befolyásolja.
Az új cső önmagában még nem komplett felszálló rendszer.
Az új rendszernek illeszkednie kell a meglévő hálózat megmaradó részeihez, a lakások csatlakozásaihoz, az akna fizikai adottságaihoz és az épület használati követelményeihez.
A kivitelezés műszaki tartalmát ezért már a bontás előtt érdemes úgy meghatározni, hogy a rákötések, rögzítések, szigetelések, szükséges áttörési lezárások és a helyreállítás is előre értelmezhető legyen.
A munka valódi előkészítése a csövek bontása előtt történik: a rendszer, a projekthatár, a hozzáférés és az ütemezés tisztázásával.
Épület, lépcsőház, szintek, strangok, ismert problémák és rendelkezésre álló dokumentáció.
Nyomvonalak, vezetéktípusok, aknák, elzárhatóság, rákötések és hozzáférési pontok vizsgálata.
Mely vezetékek, milyen rákötések és milyen helyreállítás kerül ténylegesen a projektbe?
Anyagrendszer, szerelési megoldás, bontási és helyreállítási határ, ellenőrzések és ütemezési feltételek.
A társasház a meghatározott műszaki tartalom, költség és projektfeltételek alapján tud döntést előkészíteni.
Érintett lakások, munkaterületek, hozzáférési időablakok és szükséges rendszerleállások előkészítése.
Régi vezeték bontása, új rendszer kiépítése, rákötések, rögzítés, szigetelés és szükséges lezárások.
A rendszerhez szükséges tömörségi, működési és kivitelezési ellenőrzések után az érintett szakasz visszaadható használatra.
Az ajánlatban meghatározott helyreállítás és a vállalt projektlezárás teljesítése.
A társasház számára akkor válik kezelhetővé a strangcsere, amikor nemcsak a műszaki feladat, hanem a döntési, hozzáférési és helyreállítási határ is előre látható.
A strang alsó csatlakozási pontja a pincei vagy épületi alapvezetékhez kapcsolódik. Ha annak állapota, kialakítása vagy csatlakozási lehetősége kérdést vet fel, az alapvezeték további vizsgálata külön projekthatárként kezelhető.
A folyamat eltérhet attól az esettől, amikor a kivitelezés a szolgáltatási pontot, bekötést, mérőhelyet vagy más szolgáltatói határt is érint.
Már a felméréskor tisztázni kell, szükséges-e külön tervezési, szolgáltatói vagy más műszaki egyeztetési lépés. Ezt nem érdemes utólag, már megkezdett kivitelezés közben felismerni.
Két strangcsere-ajánlat akkor hasonlítható össze, ha ugyanarra a projekthatárra adták őket.
Nem kell minden adatnak rendelkezésre állnia. Már néhány alapinformáció is segít abban, hogy az első egyeztetés a megfelelő projekthatárról szóljon.
Küldje el a rendelkezésre álló alapadatokat, és indulhat a műszaki egyeztetés.
Ha a társasház felszálló vagy ejtővezetékek cseréjét készíti elő, az első műszaki egyeztetésben meghatározható az érintett rendszer, a hozzáférési helyzet, a szükséges cserehatár és a következő projektlépés.