A forró, sercegő, égett szagú vagy elszíneződött konnektort ne használja tovább. Ha az érintett áramkör biztonságosan azonosítható, kapcsolja le a burkolat megbontása nélkül kezelhető védelmi készüléknél, és kérjen villanyszerelői vizsgálatot. Forró vagy megolvadt villásdugót ne próbáljon mozgatással kihúzni.
Miért termel hőt egy rossz érintkezés?
A konnektorban a villásdugó fém érintkezői a dugalj érintkezőihez csatlakoznak. A szerelvény hátoldalán külön csatlakozások kapcsolják hozzá a falban futó vezetékeket.
Ha valamelyik kapcsolat meglazul, elhasználódik vagy károsodik, megnőhet az elektromos ellenállása. Az átfolyó áram ezen a kis helyen hőt termel.
Minél nagyobb az áram, annál erősebben jelentkezhet a melegedés. Ezért fordulhat elő, hogy egy telefon töltésekor semmi feltűnő nem történik, ugyanazon a konnektoron egy elektromos fűtőtest működtetésekor viszont már erős melegedés jelentkezik.
A hiba ettől még korábban is jelen lehetett. A nagyobb terhelés egyszerűen jobban megmutatta.
A melegedés ráadásul tovább ronthatja az érintkezést: károsíthatja a műanyag részeket és az érintkezőket. Emiatt a folyamat nem feltétlenül áll meg azon a szinten, ahol először észrevettük.
Hol lehet a hibás kapcsolat?
A villásdugó és a konnektor között
A dugalj érintkezőinek megfelelően kell tartaniuk a dugót. Elhasználódott szerelvénynél előfordulhat, hogy a csatlakozás laza, a dugó könnyen kimozdul, vagy a készülék működése bizonytalanná válik.
Ezt nem szabad a dugó mozgatásával próbálgatni. A mozgás újabb szikrázást válthat ki, és a hibás érintkező tovább károsodhat.
A villásdugó is lehet hibás. Elszíneződött érintkező, deformálódott műanyag vagy sérült kábelvég esetén nem elég csak a falban lévő konnektort megvizsgálni.
A konnektor mögötti vezetékkötésnél
A dugalj kívülről épnek látszhat, miközben a hátoldalán lévő csatlakozás melegszik. A hő idővel a burkolaton is érzékelhetővé válhat, vagy barnulás, égett szag jelenhet meg.
Egyes hálózatokban ugyanazon kötési ponton keresztül további konnektorok ellátása is haladhat. Emiatt az adott szerelvény mögött akkor is folyhat áram, ha az előlapjába éppen nincs bedugva semmi.
Az üres konnektor tehát nem feltétlenül jelent terheletlen vezetékkötést. A melegedés megszűnését nem lehet pusztán a bedugott készülék eltávolításából biztosra venni.
Hosszabbítóban vagy elosztóban
A fal és a készülék közötti minden csatlakozás újabb érintkezési pont. Egy elosztó dugója, kapcsolója vagy valamelyik aljzata ugyanúgy meghibásodhat.
Ha több nagy teljesítményű készüléket csatlakoztatnak egy elosztóhoz, azok együttes terhelése a közös kábelen és dugón halad át. A szabad aljzatok száma nem jelenti azt, hogy tetszőleges teljesítmény csatlakoztatható.
Az egymásba dugott elosztók különösen nehezen átláthatóvá teszik a terhelést. Egy másik elosztó hozzáadása nem növeli meg az eredeti konnektor vagy vezeték terhelhetőségét.
Mit jelent a sercegés?
A sercegő, pattogó hang bizonytalan érintkezésre vagy elektromos ívre utalhat. Ilyenkor az áram egy kis résen keresztül is átjuthat, ami erős helyi hőhatással járhat.
Ez eltér attól, amikor egy készülék tápegysége halk működési hangot ad. A konnektorból érkező, újonnan megjelenő sercegést azonban nem érdemes otthoni próbálgatással elkülöníteni más zajoktól.
Különösen jelentős, ha a hanghoz égésszag, melegedés vagy a készülék időszakos leállása társul. A használat szüneteltetése és a vizsgálat ilyenkor fontosabb, mint annak megfigyelése, hogy a zaj magától elmúlik-e.
Miért nem old le mindig a biztosíték?
A hétköznapi „biztosíték” sok lakásban kismegszakítót jelent. Ez elsősorban túlterhelés és zárlat ellen védi az áramkört.
Egy rossz érintkezésnél azonban lehet jelentős helyi melegedés úgy is, hogy az áramkör teljes árama nem éri el a kismegszakító leoldásához szükséges értéket. A hiba egy kis kötési ponton összpontosul.
A FI-relé más feladatot végez: az áramok különbségét figyeli. Ha a hibás érintkezésen átfolyó áram a rendes vezetéken tér vissza, a FI-relé sem feltétlenül érzékel olyan eltérést, amely miatt lekapcsolna.
Ezért a bekapcsolva maradó védelem nem bizonyítja, hogy a konnektor biztonságos. A melegedést és az égésnyomot önállóan is komolyan kell venni.
Mennyire meleg konnektor számít hibásnak?
Terhelés közben egyes részek hőmérséklete emelkedhet, és a csatlakoztatott készülék dugója vagy tápegysége is átadhat hőt. A kézzel érzett hőmérsékletből azonban nem lehet megbízhatóan megállapítani a szerelvény belső állapotát.
Nincs olyan általános „még meg tudom fogni” szabály, amellyel biztonságosan eldönthető a kérdés. A burkolat alatt a hibás pont jóval melegebb lehet, mint a külső felület.
Az alábbi jelek mindenképpen indokolják a használat megszüntetését és az ellenőrzést:
- erős vagy egyre fokozódó melegedés;
- barnulás, olvadás, deformáció;
- égett műanyag szaga;
- sercegés vagy pattogás;
- laza csatlakozás és időszakos működés.
A hőmérsékletet nem kell tapogatással tesztelni. A már észlelt változás elegendő ok a vizsgálatra.
Miért veszélyes csak egy másik konnektorba átdugni?
Ha a villásdugó vagy a készülék kábele sérült, a hiba a készülékkel együtt átkerül a másik aljzathoz. Ha pedig a két konnektor ugyanahhoz az áramkörhöz tartozik, a túlterhelés sem feltétlenül szűnik meg.
Az új helyen látszólag hibátlan működés ráadásul nem bizonyítja, hogy a régi konnektor mögötti kötés biztonságos. Az továbbra is elláthat más fogyasztókat.
A sérült csatlakozást ezért nem használati kerülőmegoldással kell kezelni. Meg kell állapítani, a dugalj, a villásdugó, a vezeték vagy ezek közül több rész károsodott-e.
Mit vizsgál meg a villanyszerelő?
A vizsgálat a megfelelő leválasztás és a feszültségmentesség ellenőrzése után a konnektorra, a csatlakozó vezetékekre és a készülék dugójára is kiterjedhet.
Fontos kérdés, hogy van-e hőkárosodás, megfelelő-e a kötés, és a szerelvény alkalmas-e a csatlakozó vezeték anyagához. Régi alumíniumvezeték és újabb rézszakasz találkozásánál a csatlakoztatás módja különösen lényeges.
A terhelést és az áramkör védelmét is értékelni kell. Ha egy túlterhelt áramkörben csak a konnektort cserélik ki, az eredeti probléma megmaradhat. Hasonlóan: egy új előlap nem javítja meg a mögötte elszenesedett vagy meglazult kötést.
A javítás után a szerelvény és az áramkör szükséges ellenőrzései mutatják meg, hogy a használat visszaállítható-e.
Ha füst vagy láng is megjelenik
Füstölő vagy égő szerelvényhez ne nyúljon, és ne öntsön rá vizet. Ha az áramellátás száraz, biztonságosan megközelíthető helyről megszakítható, kapcsolja le; ha ez nem biztonságos, távolodjon el.
Tűz vagy terjedő füst esetén hagyja el a veszélyes területet, és hívja a 112-t.
A cél az, hogy a melegedő vagy sercegő konnektor vizsgálatára még az ilyen állapot kialakulása előtt sor kerüljön. A készülék működése és a biztosíték bekapcsolt állása önmagában nem teszi rendben lévővé a hibás csatlakozást.