Új épület vagy új tűzvédelmi rendszer
A tervezési alapból kell meghatározni, milyen oltóvízellátásra, lefedettségre, vízkivételi pontokra és hálózati teljesítményre van szükség.
Új épület tűzivíz-hálózata készül, meglévő fali tűzcsap-rendszert kell rekonstruálni, vagy egy társasházi száraz felszálló műszaki rendezése vált szükségessé?
A tűzivíz-hálózat kialakítása nem a csőanyag kiválasztásával kezdődik. Előbb azt kell meghatározni, milyen tűzvédelmi funkciót kell az épületnek biztosítania, milyen oltóvízellátás áll rendelkezésre, mely tűzszakaszokat kell lefedni, és milyen teljesítményt kell a legkedvezőtlenebb vízkivételi ponton igazolni.
A tervezési alapból kell meghatározni, milyen oltóvízellátásra, lefedettségre, vízkivételi pontokra és hálózati teljesítményre van szükség.
Szivárgás, korrózió, elégtelen kifolyási teljesítmény vagy más műszaki hiányosság esetén helyi javítás vagy rendszerszintű rekonstrukció lehet indokolt.
Nem egyszerű „üres acélcső”. Felülvizsgálati, átalakítási és kiváltási feltételeit külön kell kezelni.
A „száraz vagy nedves?” kérdés nem egyszerű technológiaválasztás. Előbb azt kell tisztázni, új rendszert tervezünk, vagy egy meglévő tűzvédelmi rendszer műszaki és szabályozási állapotát rendezzük.
Önmagában az, hogy egy épület társasház, ipari ingatlan, iroda vagy intézmény, még nem adja meg a szükséges rendszer kialakítását.
Mire használják az épületet és milyen használati kockázatok kapcsolódnak hozzá?
Milyen tűzvédelmi kockázati jellemzőkkel kell számolni?
Milyen területeket kell önálló tűzvédelmi egységként kezelni?
A szintek és a legkedvezőtlenebb vízkivételi pont magassága is számít.
A hálózatnak ténylegesen mely területeket kell lefednie?
Milyen tűzoltási funkcióhoz milyen vízellátást kell biztosítani?
A tűzivíz-hálózat nem egy épülettípushoz rendelt termék. Egy konkrét tűzvédelmi követelmény műszaki megvalósítása.
Meghatározza azt a biztonsági szintet és követelményrendszert, amelyet az adott épület és rendszer esetében teljesíteni kell.
A tervezett hálózat, termékek, szerelvények, vizsgálatok és teljesítmény igazolásának műszaki kerete.
Olyan műszaki megoldásokat és módszereket mutat be, amelyek alkalmazásával az OTSZ által elvárt biztonsági szint teljesítése igazolható.
Más műszaki megoldási út is alkalmazható, ha annak megfelelősége az adott projektben megfelelő módon igazolható.
A megfelelőség nem azt jelenti, hogy egy dokumentumból „kimásoljuk a megoldást”. A tervezett rendszernek az elvárt tűzvédelmi biztonsági szintet kell teljesítenie.
A hálózatnak nemcsak közvetlenül a betáplálási pont mellett kell megfelelőnek lennie. A tűzvédelmi funkciót a teljes védett rendszeren keresztül, a legkedvezőtlenebb vízkivételi helyen is biztosítani kell.
A kifolyási nyomás, a vízhozam, az egyidejű működés és a hálózat legkedvezőtlenebb helyzete együtt ad értelmezhető képet a rendszer működéséről.
A rendszer akkor értékelhető megfelelően, ha nemcsak a csőhálózat elkészültét, hanem a tényleges működési teljesítményt is vizsgáljuk.
A tűzivíz-hálózat teljesítményét a legkedvezőtlenebb pontja minősíti, nem az, hogy a rendszer elején mekkora nyomást mutat a műszer.
A konkrét vizsgálati eljárást a rendszer típusa, a projekt követelményei és az alkalmazandó műszaki előírások alapján kell meghatározni.
A kifolyási nyomás, vízhozam és szükséges egyidejűség azt mutatja meg, hogy a vízellátási lánc valóban képes-e a tervezett teljesítmény biztosítására.
A nyomáspróba azt vizsgálja, hogy a rendszer megfelelően viseli-e a vizsgálati állapotot. A teljesítménymérés azt, hogy tűzeseti használatkor valóban azt tudja-e, amit kell.
Az, hogy egy fali tűzcsap fizikailag közel van egy helyiséghez, még nem jelenti automatikusan, hogy tűzvédelmi szempontból annak védelmére figyelembe vehető.
Honnan érkezik a rendszer számára szükséges oltóvíz?
A forrás képes-e biztosítani a tervezett igényt?
Eljut-e megfelelő hidraulikai teljesítmény a rendszer kritikus pontjaiig?
Ha a terv része, külön gépészeti és esetenként villamos függőségeket hoz létre.
A felszállóknak és elosztóknak a teljes épülettel együtt kell elférniük.
Az átvezetések tűzvédelmi kialakítását külön kezelni kell.
A vízkivételi pont csak a teljes hálózat végpontja.
A teljesítményt később ellenőrizni és dokumentálni is tudni kell.
Egy megfelelő tűzcsapszekrény nem tudja kompenzálni a mögötte álló elégtelen oltóvízellátást.
Nem minden átvezetéshez ugyanaz a mandzsetta, tömítőanyag vagy lezárási kialakítás tartozik. Az áttörést a konkrét tűzgátló szerkezethez és az átvezetett rendszerhez kell illeszteni.
Hornyolt, menetes, hegesztett vagy más szerelési rendszer csak akkor értelmezhető, ha előtte ismert a projekt műszaki követelménye.
A tűzivíz-rendszer értékeléséhez a kivitelezett hálózatot a projekt követelményei szerint vizsgálni és mérni kell.
A mérési eredmény összeköti a tervben szereplő tűzvédelmi követelményt a ténylegesen elkészült rendszer működésével.
Elkészült → megmértük → tudjuk, mit teljesít.
Ennél a projektnél a tervezési alap, az oltóvízellátás, a hálózati kivitelezés és az átadási mérések ugyanannak a teljesítményláncnak a részei.
Új épület, meglévő nedves hálózat vagy meglévő száraz felszálló?
Milyen követelmény vonatkozik az adott épületre, tűzszakaszokra és oltási koncepcióra?
Milyen vízforrás és milyen rendelkezésre álló hidraulikai feltétel adja a rendszer alapját?
Milyen vízhozamot, nyomási viszonyt és egyidejű vízkivételt kell biztosítani?
Mely tűzszakaszokat mely vízkivételi pontokkal kell ténylegesen lefedni?
Felszállók, elosztók, gépészeti aknák, tartószerkezetek, tűzszakaszhatárok és más szakágak összehangolása.
Cső, idom, szelep, fali tűzcsap, tömlő, sugárcső és rögzítés a terv és az alkalmazandó követelmények szerint.
Vezetékhálózat, szerelvények, fali tűzcsapok, tűzgátló átvezetések és hozzáférhető rendszerpontok kialakítása.
A rendszer típusához és az alkalmazandó műszaki eljáráshoz illeszkedő vizsgálat.
A legkedvezőtlenebb helyzet, a szükséges egyidejűség, a kifolyási nyomás és a vízhozam ellenőrzése.
Mérési eredmények, vizsgálati dokumentumok, kivitelezési iratok és a projekt által előírt igazolások rendezése.
Az üzemeltető számára a rendszer, a fő rendszerpontok, a dokumentáció és a további felülvizsgálati rend áttekinthetővé válik.
A tűzivíz-hálózat nem attól kész, hogy a vezeték és a tűzcsapszekrény a helyére került. Akkor kész, amikor a rendszer tűzvédelmi funkciója a szükséges vizsgálatokkal és dokumentációval igazolható.
A száraz felszálló alaphelyzetben nem vízzel ellátott fali tűzcsap-hálózatként működik: tűzesetkor a tűzoltóegység táplálja meg a rendszert. Ezért állapota, felülvizsgálata, nyomáspróbája és esetleges átalakítása külön kezelendő.
Ez a konkrét vizsgálati követelmény nem keverhető össze egy új nedves fali tűzcsap-hálózat használatbavétel előtti teljesítményvizsgálatával.
A projektet a meglévő rendszer tűzvédelmi státuszából, az alkalmazandó követelményekből és az adott esethez tartozó engedélyezési folyamatból kell kiindítani.
Küldje el a rendelkezésre álló terveket, jegyzőkönyveket és projektadatokat, hogy az első egyeztetésben meghatározható legyen a tűzvédelmi projekthatár és a szükséges következő műszaki lépés.
Új rendszer, meglévő fali tűzcsap-hálózat vagy társasházi száraz felszálló esetén az első műszaki egyeztetésben áttekinthető a meglévő dokumentáció, a tűzvédelmi projekthatár, a rendelkezésre álló oltóvíz és a szükséges kivitelezési irány.