Egy újonnan összeszerelt cső attól még nem tekinthető megfelelőnek, hogy kívülről rendezettnek látszik. A csőfal, a hegesztések, a kötések és a szerelvények állapotát nem lehet pusztán szemrevételezéssel megítélni. A nyomáspróba ezért fontos része lehet egy új gázvezeték átadásának, egy átalakításnak vagy egy javítás utáni ellenőrzésnek.
A lakó ebből gyakran annyit érzékel, hogy a szerelés már elkészült, de a gázt még nem lehet használni. Ennek egyik oka éppen az lehet, hogy a megfelelő vizsgálatok és az átadáshoz szükséges lépések még hátravannak.
Két külön kérdés: bírja a nyomást, és megfelelően tömör?
A nyomáspróba gyűjtőfogalomként is megjelenik a hétköznapi beszélgetésekben. A szakmai eljárásban azonban külön jelentősége van a szilárdsági és a tömörségi vizsgálatnak.
A szilárdsági próba azt ellenőrzi, hogy a vezetékrendszer a meghatározott próbaterhelést megfelelően elviseli-e. Itt a cső és a kapcsolódó részek mechanikai megfelelősége a kérdés.
A tömörségi próba azt vizsgálja, hogy a lezárt vezetékrendszer az előírt feltételek között megfelelően tömör-e. Egy rosszul elkészített kötés akkor is problémát jelenthet, ha a cső egyébként sértetlen.
A két vizsgálat célja tehát eltérő. Hogy egy konkrét munkánál milyen próbákra van szükség, azt a munka jellege, a vezeték kialakítása és az alkalmazandó műszaki követelmények határozzák meg.
A próbanyomás és a vizsgálati idő nem szabadon választott érték. Nem lehet egy másik épületnél hallott adatot automatikusan átvenni.
Mi történik a vizsgálat során?
A szakember először meghatározza, pontosan melyik vezetékszakaszt vizsgálja. Ez különösen társasházban fontos: más feladat egy közös felszállóvezeték ellenőrzése, és más egy lakás készülékhez vezető rövidebb csőszakaszáé.
A vizsgálandó szakaszt megfelelően előkészítik és elkülönítik. A gázmérőt, a készülékeket és azokat az elemeket, amelyek nem tehetők ki a próbanyomásnak, az adott eljárás szerint védeni vagy leválasztani kell.
Ezután a szakember az előírt vizsgálóközeggel létrehozza a szükséges próbanyomást, megfelelő műszerrel követi a vizsgálatot, és értékeli az eredményt. A nyomáspróba nem a kazán vagy a tűzhely begyújtásával történik.
A mérési körülmények is számítanak. A bezárt gáz vagy levegő nyomása például a hőmérséklettel együtt változhat. Ezért egy műszer mutatójának elmozdulását nem lehet a vizsgálat körülményeitől függetlenül értelmezni. A megfelelő előkészítés, a mérőeszköz és az értékelés ugyanúgy része a munkának, mint maga a nyomás létrehozása.
A lakó feladata nem a vizsgálat végrehajtása, hanem a hozzáférés biztosítása és az egyeztetett használati korlátozások betartása.
Milyen munkáknál kerülhet rá sor?
Nyomáspróbával többféle helyzetben találkozhat:
- új gázvezeték kiépítésekor;
- meglévő vezeték cseréje vagy átalakítása után;
- társasházi közös gázvezeték felújításakor;
- bizonyos javításokat követően;
- a gázellátás helyreállításához szükséges ellenőrzések részeként.
Nem minden karbantartási feladat jelent teljes vezetéki nyomáspróbát. Egy gázkazán tisztítása, égésének beállítása és egy új csőszakasz átadása eltérő munka.
A szükséges eljárást ezért még a megrendeléskor érdemes tisztázni. Ha a vezeték nyomvonala vagy kialakítása változik, az ellenőrzés mellett a tervezés kérdése is felmerülhet. Erről a Mikor kell gázterv? című cikkben olvashat részletesebben.
Miért számít, hogy pontosan melyik csövet vizsgálták?
Képzeljünk el egy társasházat, ahol a közös felszállóvezetéket kicserélik, de a lakásokon belüli csövek egy része megmarad.
Az új közös szakasz sikeres vizsgálata önmagában nem mond el mindent a lakások megmaradó vezetékeiről. Ugyanígy egyetlen lakás vezetékének megfelelő eredménye sem igazolja az egész ház közös hálózatának állapotát.
Ezért fontos, hogy a dokumentációból kiderüljön, mely szakaszokra terjedt ki a vizsgálat. A „nyomáspróba rendben volt” mondat önmagában kevés, ha később nem állapítható meg, mit ellenőriztek.
Társasházi munkánál a közös képviselő számára ez gyakorlati kérdés is. A hozzáférést, a lakói értesítést és a gázszünetet ahhoz kell megszervezni, hogy mely részeken dolgoznak, és az ellenőrzéshez hová kell bejutni.
Mit jelent, ha nem megfelelő az eredmény?
A sikertelen próba azt jelzi, hogy a vizsgált szakasz megfelelősége az adott vizsgálattal nem igazolható. Ilyenkor meg kell találni és rendezni kell az okot, majd el kell végezni a szükséges ismételt ellenőrzést.
Ez nem jelenti automatikusan azt, hogy az egész épület összes gázcsövét ki kell cserélni. Lehet helyi kötési hiba, hibás szerelvény vagy nagyobb kiterjedésű vezetéki probléma is. A javítás terjedelmét a tényleges állapot alapján lehet meghatározni.
Egy újonnan elkészült vezeték hibájánál a kivitelezés megfelelő helyreállítása a feladat. Régi hálózatnál azt is mérlegelni kell, hogy az egyedi javítás tartós megoldást ad-e, vagy indokolt egy nagyobb szakasz cseréje. Ezt járja körül a Mikor kell gázvezetéket cserélni? című cikk.
Mit érdemes megőrizni a vizsgálat után?
A vizsgálat dokumentumát a gázrendszer többi iratával együtt célszerű megőrizni. Későbbi javításnál, átalakításnál vagy társasházi ügyintézésnél fontos lehet tudni:
- mikor történt az ellenőrzés;
- mely vezetékszakaszt vizsgálták;
- milyen vizsgálatot végeztek;
- mi lett az eredmény;
- ki végezte és dokumentálta a munkát.
Egy számla, amelyen csak annyi szerepel, hogy „gázszerelés”, nem ad ugyanilyen műszaki információt.
A sikeres eredmény az adott időpontban, az adott feltételekkel vizsgált szakaszra vonatkozik. Nem jelent korlátlan időre szóló garanciát, és nem teszi szükségtelenné a későbbi karbantartást vagy a sérülések javítását.
A sikeres nyomáspróba még nem a teljes átadás
Egy megfelelően tömör gázvezeték mellett is lehet más probléma: például a készülék csatlakoztatásával, az égési levegő biztosításával vagy az égéstermék elvezetésével.
Ezekre a nyomáspróba nem ad választ. Ahogy arra sem, hogy a kazán megfelelően gyújt-e, jól működik-e a szabályozása, vagy rendben van-e az égése.
A gáz MEO, vagyis a műszaki-biztonsági ellenőrzés ezért tágabb feladat. A nyomáspróba ennek fontos része lehet, de nem helyettesíti az egész eljárást. A vezeték ellenőrzése, a gáz alá helyezés és a készülék üzembe helyezése egymáshoz kapcsolódó, külön feladatok.